HŐTECHNIKA
ENERGIAFELHASZNÁLÁS
Európában a felhasznált energia 40%-át az épületek energiaigénye teszi ki, melynek 70%-át a lakóépletek használják fel.
Sokan úgy gondolják, hogy az épületek energiaigényének döntő része az elektromos áram felhasználásából adódik, pedig valójában a téli fűtésből és a nyári hűtésből származik, ami az épületek teljes energiafelhasználásának mintegy kétharmadát teszi ki. Ezért nem szabad alábecsülni a hőszigetelés fontosságát, és az energia-megtakarításban játszott szerepét. Ez a nagy energiaigény a hőszigetelés hiányából fakadó hőveszteség számlájára írható. Egy jól megválasztott hőszigetelés alkalmazásával nemcsak alacsonyabb az épület téli fűtésre fordított energiaigénye, hanem nyáron a belső terek felmelegedését is megakadályozza.

ENERGIAVESZTESÉG
Az energiaveszteséget az alábbiak okozzák:
-
a hő áthatolása (hőveszteség az épület szerkezetein keresztül: falakon, nyílászárókon, tetőn, stb.)
-
szellőzés (a cserélt , friss levegő felmelegítése energiát igényel),
-
az épület nem megfelelő légmentessége.
A hő áthatolása miatti veszteségek csökkenthetők az épület határoló szerkezeteinek hőszigetelésével, vagy a nyílászárók korszerűre cserélésével. Ilyen módon javul a homlokzatok hőszigetelése és növekszik az egész épület energetikai hatékonysága.
A légcseréből adódó friss levegő felmelegítésével kapcsolatos energiaveszteséget nem tudjuk teljes mértékben megelőzni, de jelentősen csökkenthető a hőcserélő szellőztető rendszerek beépítésével. Egy légmentesen záródó nyílászárókkal rendelkező épület megakadályozza a levegőáramlást.
Az épület légmentességének biztosítása az összes építőanyag és szerkezet megfelelő tervezésétől és kivitelezésétől valamint az alkalmazásuk módjától függ.
Egy átlagos, hagyományos épület energiaveszteségének megoszlása:
-
nyílászárók 30%
-
pince 22%
-
tető 19%
-
fal 16%
-
kémény 13%
HŐSZIGETELÉS
Megfelelő fajtájú és vastagságú hőszigetelések alkalmazásával nagy mennyiségű energiát és rezsiköltséget tudunk megtakarítani épületeink fűtési-hűtési energiafelhasználásból, mégpedig oly módon, hogy:
-
télen a hőszigetelésnek köszönhetően csökkentjük épületeink hőveszteségét!
-
nyáron a hőszigetelésnek köszönhetően épületeink külső határoló szerkezeteit nem éri a közvetlen napsugárzás, ezáltal nem tud átforrósodni, így a hűtésre szánt energia minimálisra szorítható vissza!
Egy jól megválasztott hőszigetelés előnyei:
-
egyszeri beruházási költséget
-
alkalmazásával az üzemelési költségek csökkennek
-
rövid időn belül megtérül
A fűtési és hűtési energiafelhasználás csökkentésével hozzájárulunk:
-
a környezet védelméhez (CO2 kibocsátás, globális felmelegedés, stb.),
-
a fenntartható fejlődés elősegítéséhez
-
energiafüggőségünk (energiahordozók behozatalának) csökkentéséhez, stb….
HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐ (λ), Mértékegysége: W/mK
Megmutatja, hogy mennyi hőmenyiség áramlik át egységnyi vastagságú anyagon, egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására. Ezt az anyagokra vonatkozó standard mérést laboratóriumokban végzik el az ISO 8301 előírás szerint 10 °C hőmérsékleten és W/mK-ban fejezik ki. Minél kisebb a lambda érték, annál jobb a hőszigetelés. Egy anyag akkor számít hőszigetelőnek, ha a hővezető képessége kevesebb mint 0,065 W/mK.
Néhány anyag hővezetési tényezője:
-
Leier Mátratherm 25 N+F tégla λ=0,206 W/mK
-
Wienerberger Porotherm HS 44 tégla λ=0,141 W/mK
-
Ytong falazóelem P2-0,5 λ=0,117 W/mK
-
Knauf Insulation Classic üveggyapot λ=0,044 W/mK
-
LB-Knauf TP 115 táblás üveggyapot λ=0,037 W/mK
-
Austrotherm homlokzati polisztirol hőszigetelés λ=0,039 W/mK
-
Rockwool Frontrock vakolható kőzetgyapot λ=0,039 W/mK
-
Homlokzati grafitos polisztirol hőszigetelés λ=0,032 W/mK
-
Nyugalomban lévő levegő λ=0,025 W/mK
-
Purex NG-0430E zártcellás poliuretán hab λ=0,024 W/mK
HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ (U), Mértékegysége: W/m²K
Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönség esetén. A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket.
Néhány falszerkezet hőátbocsátási tényezője:
-
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U=0,2367 W/m²K
-
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U=0,27 W/m²K
-
YTONG 37,5 + 2cm DRYVIT U=0,27 W/m²K
-
YTONG 37,5 + 2cm hőszig vakolat U=0,31 W/m²K
-
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U=0,3317 W/m²K
-
B30 TÉGLA + 10 cm DRYVIT: U=0,34 W/m²K
-
POROTHERM 38 cm-es + 1-1 cm vakolattal: U=0,4 W/m²K
-
KISMÉRETŰ TÉGLA 38cm + 1-1 cm vakolattal: U=1,2 W/m²K
-
VASBETON FAL 38cm + 1-1 cm vakolattal: U=2 W/m²K
-
KŐFAL 40 cm + 1-1 cm vakolattal: U=2,06 W/m²K
Példaszámítás
Egy szerkezetnek ha 1 m² felületét vizsgáljuk és tudjuk, hogy 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 10ºC a hőmérséklet, a másik oldalon 11ºC, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.
Mondjuk az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 25ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 25 watt. (bent 23ºC van, kint pedig -2ºC)
-
Egy 10 x 10 m-es ház 100 m²-es alapterületű.
-
A külső fal felületét úgy számoljuk ki, hogy 4 fal x 10 méter = 40 méter fal.
-
Belmagasság: 2,8 méter, a 40 méter falat meg kell szorozni 2,8 méterrel. Ez 112 m² falfelületet jelent.
-
112 m² falfelületet meg kell szorozni a hőátbocsátási tényezővel. Jelen esetben 1-el, mert U=1. Utána pedig meg kell szorozni a hőmérséklet különbséggel.
-
Ekkor megkapjuk, hogy a házfal hővesztesége: 112m² x U=1W/m²K x 25ºC = 2800 Watt!
-
Tehát ha a külső hőmérséklet -2ºC, a belső pedig 23ºC, akkor a falakon 2800 Watt hőenergia távozik óránként.
Lefordítva összesen 2800 Watt energia kell ahhoz, hogy a belső levegő 23ºC hőmérsékletű maradjon.
Ha az épületünk U értéke 0,5, akkor ennek a fele költségével számolhatunk, tehát nem 2,80 KWh lesz a hőveszteség, hanem csak 1,40 KWh!
KÉT ÉPÜLET HŐÁTBOCSÁTÁSA NEM CSAK A FALAK HŐÁTBOCSÁTÁSÁTÓL FÜGG!
Tehát ha az egyik ház fala: U=1.0, a másik ház pedig: U=0,1, akkor nem lesz 10 szeres a fűtéskülönbség.
Egy ház nem csak falakból áll. Számításba kell venni a födémet, a padlót, a nyílászárókat, áthidalókat, hőhidakat, az épület geometriai paramétereit, benapozását-tájolását, fűtésrendszerét, szellőztetését stb….
ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA
Épülethatároló szerkezeti elemek Jelenlegi szabványértékek (W/m2K) Követelmény 2018-tól (W/m2K)
-
Homlokzati fal 0,45 0,25
-
Lapos tető 0,25 0,17
-
Padlásfödém 0,30 0,17
-
Alsó zárófödém árkád felett 0,25 0,17
-
Alsó zárófödém fűtetlen tér felett 0,50 0,25
-
Homl. üvegezett nyílászáró (fa, PVC) 1,60 1,15
-
Homl. üvegezett nyílászáró (fém) 2,00 1,40
-
Tető-felülvilágító 2,50 1,70
-
Tetősíkablak 1,70 1,25
-
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 0,26
-
Talajjal érintkező fal 0,45 0,30
-
Talajon fekvő padló 0,50 0,30
JAVASLATAINK
Elsődleges szempont legyen az épület külső határoló szerkezeteinek hőszigetelése, hosszú élettartamú építőanyagok használatával. Hatékony megoldások léteznek már falakra, födémekre és tetőterekre.
Alacsony U-értékű építőanyagot, szerkezetet válasszanak, ne csak azért hogy az előírásoknak megfeleljenek, hanem hogy megelőző lépést tegyenek az alacsony energiafogyasztású házak kialakításáért.
Minősített termékeket és megoldásokat részesítsünk előnyben.